célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Betegségek

Tudnivalók az áttétes vastagbélrák célzott terápiáiról

Egyes kezelések speciálisan képesek célba venni a daganat egyes biológiai jellemzőit: a tumorsejtek felszínén lévő bizonyos markereket, vagy a tumorsejtekben zajló bizonyos folyamatokat képesek befolyásolni. Az áttétes vastagbélrák és végbélrák esetén évek óta alkalmazott egyik célzott terápia a vérerek növekedését gátolja. A kezelés gátolja a daganatot vagy daganatokat tápláló új vérerek képződését, ezáltal elősegíti a tumorsejtek „kiéheztetését”.

Más terápiák a sejtek felszínén lévő egyik fehérjére, az úgynevezett epidermális növekedési faktor receptort (EGFR) gátolják, akadályozva ezáltal a tumorsejtekben zajló egyes növekedési folyamatokat. A terápia nem alkalmazható minden olyan betegnél, aki áttétes kolorektális rákban szenved. Annak eldöntéséhez, hogy egy EGFR-gátló kezelés megfelelő terápia-e egy beteg számára, nagyon fontos az úgynevezett KRAS tumormarkernek a meghatározása.

Az EGFR-gátlók ugyanis nem bizonyultak hatásosnak olyan betegekben, akikben a KRAS-gén mutációja zajlott le. A szakmai irányelvek ajánlása szerint a KRAS státuszát (akár az eredeti tumorból, akár annak áttétjéből) minden olyan betegben meg kell határozni, akinél áttétes kolorektális rákot diagnosztizáltak. Amennyiben a tumorból végzett biopszia a KRAS gén mutációját bizonyítja, EGFR-gátló készítmény alkalmazása nem javasolt, ellenkező esetben, tehát ha a KRAS gén nem mutálódott, hanem megmaradt úgynevezett vad típusúnak, akkor esély van arra, hogy az EGFR-gátlással eredményeket érjenek el.

A célzott terápiák adhatók specifikus kemoterápiás szerekkel kombinálva, vagy – EGFR-gátlók esetében – adhatók önmagukban is. A célzott terápiák is okozhatnak mellékhatásokat. A daganatok érhálózatát gátló kezelés például többek között a vérnyomás emelkedését, vérzéses panaszokat, allergiás reakciókat okozhat. Az EGFR-gátlók leggyakrabban nyálkahártya problémákat, kellemetlen bőrkiütéseket, bőrreakciókat okozhatnak. Minden esetben meg kell beszélni a kezelőorvossal vagy az onkológiai szakápolóval, hogyan kezelhetők ezek a mellékhatások. A nemkívánatos hatások az esetek jelentős hányadában enyhíthetők, fontos azonban, hogy a beteg vagy hozzátartozója azonnal tájékoztassa a nővért vagy kezelőorvosát, ha bármilyen mellékhatást tapasztal.

A betegségre hatni igyekvő kezelések mellett meg kell említeni az úgynevezett támogató (szupportív) terápiákat is. E beavatkozások a betegséggel és a kezelésekkel kapcsolatos panaszok enyhítésére, a további problémák megelőzésére irányulnak. A szupportív terápia része például, ha gyógyszereket adnak a kemoterápiával összefüggő hányinger vagy a betegség miatti fájdalom enyhítésére.

Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák: hol és hogyan alakulnak ki áttétek?
Kemoterápia: módszerek és gyógyszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sorvezető vastagbélrákos, végbélrákos betegek számára
Prognózis: a betegség kilátásai
A vastagbélrák és végbélrák stádiumának meghatározása
A beteg is készüljön fel a vizitre!