célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Betegségek

Vastagbélrák és végbélrák: különbségek a gyógyításban

Összefoglaló néven kolorektális (colorectalis) daganatoknak hívják a különféle típusú vastagbélrákokat és végbélrákokat. Ugyan a vastagbélben és a végbélben kialakuló daganatok sok hasonlóságot mutatnak, s az onkológiai kezelésükben is sok a párhuzam, a tumorok elhelyezkedése és biológiai viselkedése miatt a terápiás tervben lényeges különbségek is vannak.

A vastagbélrák és a végbélrák szövettanilag az esetek többségében úgynevezett mirigyrák (adenocarcinoma), onkológiai kezelések tekintetében is jellemzően ugyanazokkal a kemoterápiás, célzott terápiás gyógyszerekkel kezelhetők e daganatok. Ugyanakkor van eltérés a két betegségfajta műtét előtti (neoadjuváns) és közvetlenül operáció utáni (adjuváns) kezelési lehetőségeiben.

A vastagbél (colon) az emésztőrendszer utolsó szakasza, teljes hossza 150-180 centiméter. Az átlagosan 5-6 centiméter átmérőjű vastagbél több szakaszra osztható: a vakbél, a vastagbél felszálló ága (colon ascendens), a haránt szakasz (colon transversum), a leszálló ág (colon descendens), az „S alakú” szigmabél, majd a végbél (rectum). A vastagbéldaganatok többsége, mintegy háromnegyede az utolsó 60 centiméteres szakaszon alakul ki, s csak a kisebbik része a vastagbél többi szakaszán.

Végbélrák esetén a műtét előtt el kell dönteni, hogy neoadjuváns kezeléssel lehet-e csökkenteni a betegség későbbi kiújulási kockázatát, illetve a daganat kisebbítésével esetleg lehet-e javítani a sebészi eltávolíthatóság lehetőségén. Az orvosok ezért általában nemcsak szövettani vizsgálattal diagnosztizálják a végbél területén lévő daganatot, hanem igyekeznek azt is felmérni – általában kismedencei MR vizsgálattal – , hogy a környezetével hogyan függ össze a daganat, látszanak-e megnagyobbodott (valószínűsíthetően daganatos) nyirokcsomók a végbéldaganat környezetében.

A vizsgálati eredményektől függően még a műtét előtt sugárkezelésre, illetve – s ez a leggyakoribb – úgynevezett radiokemoterápiára lehet szükség. Utóbbi esetben együttesen alkalmazzák a sugárkezelést (radioterápia) és a citosztatikus kezelést (kemoterápia). A sugárkezelés ilyenkor általában 5 hétig (25 napig) tart, s általában ennek az időszaknak az első és utolsó hetében alkalmaznak párhuzamosan kemoterápiás kezelést is. Ilyenkor a sugárkezelés és a kemoterápiás kezelés daganatsejt-pusztító hatása összeadódik, illetve a beavatkozások fokozzák egymás hatását. A radiokemoterápiát követően általában 6 héttel javasolják a végbélrák miatti műtét elvégzését, majd szakmai mérlegelés függvényében a műtét utáni adjuváns kezelést.

Műtét előtti, sugárterápiával kombinált kezelés a vastagbél magasabban lévő területén (tehát nem a végbélben) felfedezett daganatoknál nem alkalmazható, mert a besugárzás technikailag nem kivitelezhető, illetve túl nagy kockázattal járna. Ekkor általában a műtét utáni adjuváns kezelésnek van nagyobb szerepe, leggyakrabban akkor, ha az eltávolított vastagbélrák környezetében lévő nyirokcsomókban is daganatos sejteket látnak. Bizonyos esetekben akkor is javasolható a műtét utáni kezelés, ha a nyirokcsomókban nincs daganatsejt, de túl kevés nyirokcsomót távolítottak el, vagy a daganat szövettani jellemezői alapján az átlagosnál nagyobb a kiújulási kockázat.

Kapcsolódó cikkek:
A vastagbélrák és végbéldaganat egyes stádiumai
Vastagbélrák: hol és hogyan alakulnak ki áttétek?
KRAS génvizsgálat a hatékonyabb kezelésekért