célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Betegségek

Hogyan diagnosztizálhatják az áttétes bélrákot?

Az áttétes (metasztatizáló vagy IV. stádiumú) kolorektális rák diagnózisának felállítása történhet a vastagbél vagy a végbél rákos elváltozásának első észlelésekor, vagy a korábbi stádiumú kolorektális rák kezelése után bizonyos idő elteltével. A rekurráló kolorektális rák olyan rák, amely a kezelés után kiújult. A vastagbél vagy a végbél rekurráló rákja előfordulhat az eredeti tumor helyén vagy annak közelében (ez a lokális kiújulás), illetve egy attól távol eső helyen (ez az áttét vagy metasztázis).

Azokban a betegekben, akiknél előzőleg nem diagnosztizálták a kolorektális rákot, a betegség első tüneteként vér jelenhet meg a székletben. Jelentkezhet még kellemetlen érzés a hasban, étvágytalanság vagy a hússal szemben érzett undor – ezek gyakori tünetei az előrehaladott vastagbél- vagy végbélráknak. (A bél kolonoszkópiával, illetve szigmoidoszkópiával, azaz teljes vagy részleges béltükrözéssel vizsgálható legalaposabban, s ezekkel a módszerekkel lehet a polipot vagy tumort a vastagbélben vagy a végbélben felfedezni.)

Mind az első alkalommal diagnosztizált, mind a kiújuló kolorektális rákban szenvedő betegekben a valamely belső szervre – például a májra vagy a tüdőre – is ráterjedő áttét (metasztázis) jelei lehetnek: kóros vérvizsgálati eredmények (CEA tumormarker, kóros májfunkciós eredmények) vagy a képalkotó vizsgálatok – például CT, MRI – által kimutatott kóros elváltozások.

Olyan pácienseknél, akiknél korábban nem diagnosztizáltak kolorektális rákot, biopsziát kell végezni a vastagbélben vagy a végbélben elhelyezkedő tumorból a kolorektális rák igazolása vagy kizárása érdekében. A biopszia során szövet- vagy sejtmintát vesznek, melyet mikroszkóp alatt vizsgálnak az esetleges kóros sejtburjánzás tisztázása céljából.

Azokban a betegekben, akik kiújuló kolorektális rákban szenvednek és a képalkotó vizsgálatok felvetik az áttétes betegség diagnózisát, olyan esetben, ha csak egy áttétesnek látszó góc van, vagy nem egyértelmű a képalkotó vizsgálatok eredménye, biopsziát kell végezni a feltételezett áttét helyén. Akinél korábban kolorektális rákot diagnosztizáltak, akkor a máj, a tüdő vagy egyéb szervek daganatára utaló jelek természetesen jóval nagyobb valószínűséggel utalnak kolorektális rákra, mint máj- vagy tüdőrákra. Ezt azért fontos tudni, mert a májba vagy a tüdőbe áttétet adó kolorektális rák kezelése nagymértékben eltér az olyan rákok kezelésétől, amelyek a májban vagy a tüdőben kezdődnek. Ugyancsak fontos valamennyi áttét helyének felderítése, mivel ez befolyásolhatja a kezelésre vonatkozó ajánlásokat.

Áttétes kolorektális rákban szenvedő betegekben a szakmai irányelvek ajánlása szerint a primer tumorból vagy az áttétből egy biopsziával vett szövetmintát kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy megtalálható-e a daganatos sejteken a KRAS (k-ras) tumormarker.

Kapcsolódó cikkek:
Májáttét: sebészi, onkológiai, radiológiai kezelés
Tüdőáttét: az egyik leggyakoribb metasztázis kezelése
Folyamatos kemoterápia a vastagbélrákban és végbélrákban
Sorvezető vastagbélrákos, végbélrákos betege számára