célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Terápiák

A palliatív kezelés célja és jelentősége

A palliatív kezelés célja elsődlegesen már nem a gyógyítás, hanem a betegek szenvedésének csökkentése, a lehető legjobb életminőség biztosítása. Magában foglalja a tünetek kezelésén túl a döntéshozatalban való segítségnyújtást, a betegnek és családtagjainak nyújtott gyakorlati segítséget is az emberi méltóság megőrzése érdekében.

Amint a Medical Online összeállítása rávilágít, a palliatív kezelés egyik formája a hospice, a másik a nem-hospice ellátás.  A nem-hospice ellátást a gyógyító és az életet meghosszabbító kezelésekkel párhuzamosan alkalmazzák, olyan esetekben, amikor a betegnek súlyos, komplex és életveszélyes betegsége van. A hospice ellátásra akkor kerül sor, amikor a gyógyító eljárások már nem segítenek, sőt, az általuk okozott negatív hatások nagyobbak, mint az általuk elért előny, illetve amikor a beteg utolsó heteit-hónapjait éli.

Az átfogó palliatív kezeléshez, ahhoz, hogy ki tudják elégíteni a súlyos beteg és családja komplex szükségleteit, különböző tudományágak szakértőinek csapatmunkájára van szükség. A team tagjai között általában orvos, ápoló és szociális munkás van, őket szükség esetén lelkész, dietetikus, rehabilitációs szakember, gyógyszerész vagy más szakértő segíti. Az ilyen palliatív kezelést ma már az USA nagy (300 ágyasnál nagyobb) kórházainak több mint 80 százalékában alkalmazzák. Az egészségügyi hatások mellett nem elhanyagolható, hogy a palliatív ellátási programok csökkentik a kórházak kiadásait is.

A New England Journal of Medicine augusztus 19-i számában Temel és munkatársai egy tüdőrákos betegek körében végzett kutatásról számoltak be. Újonnan diagnosztizált, nem kissejtes tüdőrákos betegek egy részében az onkológiai kezelés mellett korai palliatív ellátást is nyújtottak. A vizsgálatba 151 beteget vontak be, és a kezelés előtt valamint a kezelés 12. hetében felmérték a betegek egészséggel kapcsolatos életminőségét és kedélyállapotát. A csak onkológiai kezelésben részesülő betegekkel szemben a palliatív ellátást is kapók már kezdetben, és utána legalább havonta egyszer találkoztak egy palliatív ellátást végző orvossal. Ennek eredményeként életminőségük jobb volt, ritkább volt körükben a depresszió előfordulása és emellett átlagosan 2,7 hónappal tovább éltek, mint a csak onkológiai kezelésben részesülő személyek.

Az nem vált világossá, hogy a palliatív kezelés milyen specifikus elemeinek köszönhetők az előnyös hatások. Nem vetették fel azt a kérdést, hogy milyen hatása van önmagában a betegrfordított több időnek és nagyobb figyelemnek, függetlenül a palliatív ellátástól. A túlélés 2,7 hónapos meghosszabbodásának oka nem ismert, noha ez igen jelentős mértékű hatás, összevethető egy standard kemoterápiáéval. Temel és munkatársai nem tűzték ki célul a fenti kérdések vizsgálatát, de vizsgálatuk figyelemfelhívó hatása nagyon fontos.

Kapcsolódó cikkek:
Hospice: segítség a végstádiumban
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Mennyit ér egy élet? És mennyit tudunk adni érte?