célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása célzott terápia - áttétek visszaszorítása - onkológiai kezelés - metasztázisok gátlása

Terápiák

Az alultáplált betegek nehezebben küzdhetnek meg a betegséggel

Egyes felmérések szerint a betegség során kialakult alultápláltság az Európai Unió lakosságának 5 százalékát, a kórházi betegek 35-40 százalékát, a szociális otthonokban élők 60 százalékát érinti. A tápláláshoz való jog az alapvető emberi jogok része, ezért különféle egészségügyi társulások vezetői egy nemzeti fórumot hívtak életre, amelynek célja, hogy a részt vevő szervezetek szaktekintélyei rendszeresen megvitassák a betegségek során fellépő alultápláltság kérdéskörét.

A szakemberek a platform első ülésén egy hárompontos akciótervet dolgoztak ki a táplálásterápia szemléletének terjesztése, valamint az alultápláltság leküzdése érdekében.

Frank De Man, a European Nutrition for Health Alliance (ENHA), az alultápláltság visszaszorításáért küzdő egészségügyi és szociális gondozásban tevékenykedők európai szövetsége főtitkára 2010 decemberében, budapesti látogatása alkalmával javasolta az EU több országában már sikerrel működő platform magyarországi létrehozását a betegség kapcsán kialakult alultápláltság leküzdése jegyében. A fórumot széleskörű egyeztetések és előkészületek után prof. dr. Gál János, az SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgatója hívta életre február elején – olvasható a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) összefoglalójában.

Dr. Katona Beatrix, a platformon a MAGYOSZ-t képviselő szakértő kifejtette, a betegség során kialakult alultápláltság az Európai Unió lakosságának 5%-át, ugyanakkor a kórházi betegek 35-40%-át, míg a szociális otthonokban élők 60%-át érinti. A MAGYOSZ Tápszerszekciójának elnöke hozzátette: az alultápláltság előfordulási aránya az EU-ban egyre növekszik, ezáltal meghosszabbodik a kórházi ellátás ideje, nő a fertőzésveszély és a gyógyszerfelhasználás mértéke is. Uniós szinten a helyes táplálásterápia hiánya ma már évente közel 170 milliárd eurót emészt fel; ezért az EU célul tűzte ki, hogy a táplálásterápiát a közegészség-politika és az egészségügyi gyakorlat szerves részévé tegye.

A hazai platform tanulságai szerint Magyarországon sem jobb a helyzet, ezért a részt vevők az ülésen kialakított akciótervben megfogalmazták az EU-ban végzett felmérések és az Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) kutatási eredményeinek felhasználását (mivel hazánkban nem állnak rendelkezésre országos adatok az alultápláltak számára vonatkozóan). Az akcióterv emellett kitér a szűrés fontosságára, valamint az egészségügyi dolgozók képzésének, a táplálásterápia iránti szemlélet megváltoztatásának szükségességére is. Ennek létjogosultságát azzal indokolják, hogy a megfelelő terápia alkalmazása nemcsak költséghatékony, de az egészségügyi állapotra is pozitív hatással van.

Prof. dr. Gál János úgy fogalmazott: "Fontos leszögeznünk, hogy a tápláláshoz való jog alapvető emberi jog. Az alultápláltság kérdésköre pedig az egészségügyi ellátórendszer, valamint a kormányzati tevékenység számos pontjához illeszkedik, és csak közös, összehangolt megoldással lehet sikereket elérni. Ezért alapítottuk meg Magyarországon a platformot, és ezért leszünk minden erőnkkel azon, hogy az elfogadott akcióterv mentén folytatott közös munka hatására a táplálásterápia a hazai egészségügyi politikának is integráns részévé, valamint a betegségek kezelési programjának alkotóelemévé váljék."

A februári platform ülésén az SE és a MAGYOSZ mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai főosztálya, a Magyar Kórházszövetség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Betegjogi Egyesület, a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság, valamint a Magyarországi Crohn – Colitises Betegek Egyesülete képviselői is részt vettek.

Kapcsolódó cikkek:
Alultáplált betegek a kórházakban
Óvatosan a diétákkal, a rák nem a böjt ideje
Az elhízás növeli a vastagbélrák halálozását
A palliatív kezelés célja és jelentősége